[{"img":"http://dka.oszk.hu/060900/060992/kozlekedes.jpg","title":"Keréktől az űrhajóig","description":"Parazsat evő vasparipa\r
Köszönjük a figyelmet!\r
\"Megszoktuk már, hogy számos forradalmi fontosságú találmányról, amelynek híre messze földről érkezik, kiderül, hogy magyar ember zsenialitása teremtette meg. Mérnökök, vegyészek, konstruktőrök kénytelenek kivándorolni, tehetségüket idegen országok vállalkozóinak szolgálatába bocsátani. A mostani világban csak keveseknek sikerül\r
a saját hazájában gyümölcsöztetni munkájukat és találmányaikat.\"\r
- (Ma Este, 1925. július 4.)\r
Keréktől az űrhajóig - magyarok és Magyarország szerepe a világ közlekedésének a fejlődésében\r
Utazz Velünk!\r
Készítette:\r
Vagyas Réka\r
Bihari Máté\r
Tóth Norbert\r
Tirpák Gergő\r
\r
Keréktől az űrhajóig - magyarok és Magyarország szerepe a világ közlekedésének a fejlődésében\r
\r
Hajózás\r
A DUNAI HAJÓZÁS MAGYAR ÚTTÖRŐI\r
\"Most azonban tisztán látom át, mily áldott következései\r
lehetnek a gőzhajózásnak már most, ha a dolgot jó elvekre állítjuk, és alája szalmatűz helyett valami állandóbb tüzet rakunk\" \r
- írta a Néhány szó a Dunahajózás körül cími cikksorozatában,\r
1829 márciusában a Monarchia főurainak részvényeivel megalakult a Császári és Királyi Szabadalmaztatott \r
Első Dunai\r
Gőzhajózási Társaság (DGT).\r
A császárról elnevezett Franz I. gőzhajó óbudai hajógyár\r
Túlzás nélkül állítható, hogy a személyszállításra, valamint teherfuvarozásra épített magyar hajók, vontatógőzösök, kotróhajók és uszályok műszaki színvonala ebben az időben a nemzetközi élvonalba tartozott.\r
\r
A Duna-tengerjáró hajók közül elsőnek a Budapest nevű hajót bocsátották vízre, 1934-ben; e típus továbbfejlesztett változataiból összesen 17 darab készült az újpesti hajógyárban. A fenti hajókat természetesen már nem gőzgépek hajtották; \r
Úgyszintén az 1930-as évek második felétől indult meg \r
a folyami vontató és áruszállító motorosok új típusainak \r
(Etele, Buda, Széchenyi, Lehel, Baross, Magyar stb.)\r
kifejlesztése és gyártása. \r
Ezeknek a hajóknak a nemzetközi vizeken is olyan sikerük\r
volt, hogy az európai folyamhajók prototípusának számítottak. \r
\r
Az angol nyelvű \r
Small Seagoing Craft and Vessels for Inland Navigation\r
hajózási szakkönyv az Etele és a Széchenyi folyami motorosokat,\r
valamint a Szeged, Tisza, Kassa tengerjárókat iskolapéldaként\r
mutatta be. \r
A világszínvonalú folyami motorosok főkonstruktőre, \r
BALOGH BÉLA (1909- 1971) gépészmérnök volt.\r
legtöbbjükben a világhírű magyar gépészmérnök, JENDRASSIK GYÖRGY (1898-1954) által\r
kifejlesztett, ún. Ganz-Jendrassik-féle dízelmotorok kaptak helyet.\r
Sajnos műszaki és ipartörténeti múltunkkal szembeni hanyagságunkra vall, hogy a tengeri és a dunai hajózás csaknem minden fennmaradt ereklyéjét lebontottuk. Tucatjával vagdalták szét érzéketlen ócskavas-kereskedők pompás hajóinkat, történelmünk számtalan eseményének utolsó\r
tanúit, s potom pénzen adták tovább külföldre. \r
A Vörösmarty nevét viselő utolsó tengerjáró hajónk 2000 októberében\r
történt eladásával pedig a magyar lobogó is eltűnt a világtengerekről.\r
1818-ban a Tudományos Gyűjtemény 9. száma lelkendező írást közölt a Duna első gőzhajójának sikeres bécsi bemutatójáról. magyar","topics":["Balogh Béla (1909-1971)","Jendrassik György (1898-1954)","hajózás","vízi közlekedés","gépészmérnöki ismeretek"],"id":"060992"},{"img":"http://keptar.oszk.hu/068600/068616/0014.jpg","title":"Jendrassik György","description":" ","topics":["bélyeg","postabélyeg","portré","mérnök","géptan","feltaláló","dízelmotor","mozdony","Jendrassik György (1898-1954)"],"id":"068616"}]

#Jendrassik György (1898-1954)

Keréktől az űrhajóig

Jendrassik György